Mi is megdöbbentünk, ezért megosztjuk Veletek!

1. A világ legnagyobb lábon élő embere 63-as méretet hord.

Matthew McGregorynak hívják az úriembert, aki nem mellesleg amerikai színész, és a hazai nézők is találkozhattak vele például a Nagy Hal című filmben. Nem irigyeljük őt, mert egyes felmérések szerint 46-os lábméret felett már komoly fejfájást okoz egyáltalán bármilyen cipőt találni.

Lassan azonban a cipőboltok kínálata is kénytelen alkalmazkodni ahhoz a tényhez, hogy a férfi és női átlagos lábméret az elmúlt 30 év alatt egy számot nőtt.

Fotó: onlinesexclusive.blogspot.hu

2. Hány árpaszem a méreted?

Ha már itt tartunk, az 1300-as évektől vezette be a méretezésre II. Edward az árpaszemeket, amikkel pontosan meg lehetett határozni, kinek mekkora a lába. 1 inch volt 3 árpaszem, vagyis egy egység 8,4666666667000 mm-es volt. Vajon ha legközelebb cipőt vásárolunk, mit szólnak a kedves eladók, ha bemondjuk az árpaszemre pontos méretünket?

3. Caligula római császár a cipőjéről kapta gúnynevét

A caligula ugyanis „kis katonai csizmát” jelent, ami úgy ragadt a kis Gaiusra, hogy gyerekként apja seregében a katonák cipőjét hordta. Ez az egyszerű lábbeli a caliga, kicsinyítő képzős alakja pedig a caligula.

4. A királynők hóbortjai

Viktória királynő volt az első nő, akinek a lábára csizma került 1840-ben, ekkor készült ugyanis az első darab ebből hideg időre szóló cipellőből. Férfiak korábban is hordtak csizmát, így ez az egyenjogúságért tett fontos lépés volt.

Kevésbé értelmes elgondolás hozta létre az angol királyi udvar két munkakörét: a cipőfűző-vasaló Károly walesi herceg udvartartásának egy fontos szereplője, míg a királynői cipőbetörő munkakörét 2000-ben hozták létre II. Erzsébet udvartartásában. Gondoljunk csak bele, ezek szerint a királynő használt cipőt hord?

5. Van Carrie Bradshaw-nál is nagyobb gyűjtő

A Fülöp-szigeteki diktátor, akit 1986-ban űztek el alattvalói, addig azonban neje, Imelda Marcos egy szép gyűjteményt halmozott fel topánokból. 1056 darab volt ekkor a gardróbjában, ami a rendkívül szegény országban talán több volt, mint amennyi a lakosság egészének jutott.

Még rajta is túltesz Celine Dion, akinek ha nincs a méretében a kiszemelt topán, az sem tartja vissza a vásárlástól, hogy soha nem fogja majd viselni. Kíváncsiak vagyunk, hogy a 3000 párból, ami jelenleg az övé hány volt már a lábán?

Fotó: Pinterest

6. Férfiak hordtak korábban magassarkút

Hozzátesszük, férfiakról lévén szó, nem minden logika nélkül tették. Egyrészt státusszimbólum volt a magas sarok, a 10. században a gazdagság jelképe volt. Az arisztokrácia mellett a lovasság hordta, így a lábuk nem esett ki olyan könnyen a kengyelből. Bár ha ma körbenézünk, nem sok lovast látunk magassarkúban ülni hátasukon.

7. Jobb és bal láb? Csak egy pár!

Bármennyire meglepő, a 19. századig nem voltak jobbos és balos cipők, csak két egyforma darab. 1818-ig egy kaptafával készítették ugyanis a párat, mígnem Philadelphiában elkészítették az első jobb és bal lábas topánt.

8. Kényszer szülte magastalpúk

A kényelmes lábbelik születése az 1938-as évekre tehető, ekkor ugyanis Olaszországban hiány volt acél, ami a sarkak készítéséhez kellett.

Salvatore Ferragamo volt az a leleményes tervező, aki kísérletképpen alkotta meg az első magastalpú cipőt, ami lássuk be forradalmi változást hozott.

Fotó: Pinterest

9. A legendás piros talpak

Christian Louboutin piros talpú cipőjét minden divatrajongó ismeri. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy születtek meg az azóta védjeggyé vált talpak. Amikor a mester a Chanel-nél dolgozott, akkor fogant meg benne az ötlet asszisztense vörösre lakkozott körmeit látva. Louboutin elkérte a körömlakkot és befestette vele a cipő talpát. Azóta számtalan kreatív divatőrült próbálkozott az otthoni „talpfestéssel”, és felragasztható matricákból is találunk bőven, ha nem tudunk kifizetni vagyonokat a designer darabért.

10. A fizetésünk határozza meg, milyen cipőt hordunk

Nem, nem arra gondolunk, ki mennyit fizet ki egy-egy darabért. Egy felmérést készített a beso.com online áruház, ahol a megkérdezett alacsonyabb keresetű nők 71%-a úgy nyilatkozott, nem hordana magassarkú cipőt. Akik viszont az átlagosnál jobb keresettel rendelkeztek, azok 21%-a csak körömcipőben tudta elképzelni a dolgos mindennapjait. Szerintünk ez nem egyéb az egyes munkakörök közti különbségeknél, hiszen többnyire az irodához és szigorú öltözködési szabályokhoz kötött munkahelyeken magasabbak a fizetések. Eszünkbe juthat azonban Sonia Rykiel elhíresült mondása is: „Hogyan élhetsz egy nagyszabású életben, ha nem hordasz magassarkút?„

www.shoebazaar.eu